Napi Dél

Egy magányos díszpárna története Szeretett reggelenként lustálkodni, a szemhéján erőszakosan kopogtató napsugarakkal mit sem törődve összegömbölyödni, az éjszaka öntudatlansága szülte, félbeszakadt álmokat ábrándosan továbbszőni. A nappal realitásában elvesző, soha el nem csókolt csókokat mámorosan elcsókolni, a félelemben megrekedt öleléseket elölelni. Szerette a felkelés fájdalmát enyhítő, reggeli rituálékat is, a még az ágyban elszívott, első szál… Tovább »